Menü Bezárás

Début d’Automne 2019 Tokaji Cuveé – Mád, Szilvás-dűlő

3 500 Ft

Furmint – Hárslevelű

Szilvás-dűlő Mád

Oltalom alatt álló eredet megjelölésű száraz fehér bor

Alkohol: 13,5% vol.

75 CLe
Furmint- Hárslevelű házasítás a mádi Szilvás-dűlőből.
Hordós iskola spontán erjesztés.
Robosztus, minerális bor.

Clos Darrieux

Frederic Darrieux családjának kis borászata Tokaj-Hegyalján.
A szőlők a mádi Szilvás dűlőben és a tarcali Mestervölgy-dűlőben találhatók.
A körülbelül egy hektárnyi szőlő területről 2010 óta készítenek borokat.
A szortimentben száraz borok, késői szüretek és aszú található.

A borok jellemzően hordókban erjednek és érlelődnek, ízükben a mádi ásványosság és a lendületes savak dominálnak. Hosszan érlelhető tételek.

A Szilvás a Tokaji borvidék egyik leghosszabb ideje művelés alá vont területe. A dűlőben az emberi jelenlétre utaló ősi cserépedény maradványokat, nyíl és dárda hegyeket is találtak a régészek. Középkori iratok is említik, mint adózás alá vont szőlőket.

A mádi medence közepén helyezkedik el, az egyik legmélyebben fekvő terület. Talaja nyirok és agyag. A földmunkát nehezíti a sorokban levő rengeteg kő.

Jó vízellátottsága miatt a Hárslevelű fajtának kedvez.

Mád rövid története:

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.

1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.

1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

19. század első felében ismét járványok pusztítottak.

Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.