Menü Bezárás

2021 Tokaji Hárslevelű száraz

3 750 Ft

Oltalom alatt álló eredet megjelölésű száraz fehér bor

Alkohol: 13% vol.

Cukor: 4,6 g/l

Sav: 7,6 g/l

75 CLe

Product of Hungary

Kategóriák: , , Címkék: , , , , , , , ,

2021 Tokaji Hárslevelű száraz

A történelmi Mestervölgy és Lestár-dűlő öreg tőkéiről szüretelt bor. A Hárslevelű fajta az évjárat és a terroir találkozása.

Könnyed karakterű, mégis ásványos. A 2021-as év hűvössége és feszes savassága jellemzi.

Ajánlott fogyasztás 12 celsius fokon.

Termőhely: Tarcal, Lestár-dűlő, Mestervölgy-dűlő
Méret: 0,35 ha, 0,25 ha
Telepítve: 1974, 1986
Fajta: Hárslevelű

 

FHA JSNI

Szulfitokat tartalmaz

 

Myrtus Pince:

2021 Tokaji Hárslevelű

Terület: 3 hektár Tarcalon a Vigyorgó, Mester-völgy és a Lestár-dűlőkben és Mádon a Betsek-dűlőben.
Fajták: Furmint, Hárslevelű, Muskotály.

Egy palack bor. Nem egy egyszerű termék, amit üvegbe töltünk, majd lezárunk, hanem több évtized munkája és tapasztalata. A szőlészé. Aki eltelepítette és termővé tette a szőlőt, művelte azt, hogy a borász keze alá mindig a lehető legjobb alapanyag kerülhessen. A borászé, aki az évek során megismerte a fajták és a dűlők természetét és megadta a lehetőséget a szőlőnek hogy minél szebb bor válhasson belőle. Ezek a tapasztalatok és az ezzel járó munka kerülnek egy palack borba.

A szülők által alapított a tokaji Kopasz-hegy lábánál fekvő birtokot 2008-ban vettük át és alapítottuk meg a Myrtus Pincét. Ebben az évben készültek első boraink. A birtok a tarcali pincesoron fekszik. Célunk szép, jó egyensúlyú borok készítése a tokaji borok szeretőinek.

Lestár-dűlő (Tarcal) – Hárslevelű

A történelmi Mézesmál szőlőhegy szerves része. E terület eredendően mai Tokajtól, az Óvár dűlőtől egészen a tarcali Terézia dombig húzódott. Nevét annak köszönhette, hogy kitettségének köszönhetően a szőlő magas cukorfokkal tudott beérni. Magát a Mézesmált először 1283-ban említették meg először egy határbejárással kapcsolatos írásos dokumentum E szerint a leleszi Szent Kereszt premontrei-rendi konventnek és prépostágnak voltak ott szőlői. A 15. század utolsó harmadában indult meg a Mézesmál promontórium felaprózódása, és ez a folyamat a 16. században felgyorsult. Ekkor alakultak olyan híres történelmi területek, mint a Czekevölgye, Előhegy, Hétszőlő, Királygát, Kónya, Lestár, Nagyszőlő, Óvár, Remete Szerémy/Szerelmi, vagy Mestervölgy, amelyek ma is jól csengő nevek Tokaj-Hegyalján.

Egyik régi Alszőlő volt Alzewlew formában. A terület nevét nemesi származású Lestár János (Iohannes Lesthar) tokaji plébános után kapta, akinek Tarcal és Tokaj határában voltak szőlő is. Sőt ő birtokolta 1564-ben a történelmi és ma már nem létező (és a Mézesmálon fekvő) Kónya (Konia) szőlőt. Lestár János neve a 16. század közepi forrásokból többször előbukkant. A szőlőterület első ismert említése a már említett 1564. évi tokaji uradalmi összeírás volt.

Lestár Pál

Ugyanakkor e dokumentumban olyan adatok szerepelnek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a Lestár szőlő története jóval korábban kezdődött. Eredendően Ártándi Pál nemes szőlője volt, amelyet az 1530-as években kegyes adományul hagyott a tokaji plébániára. Ezt követően a szőlőterület Pál (Paulus presbyter) tokaji plébános tulajdonát képezte, amelyet 1544-ben örökölt meg tőle Lestár János. A névadó 1570 körül távozott el az élők sorából, és szőlői a váruradalomhoz kerültek. Ezt követően a Lestár egy jelentős része az udvar a tarcali és a tokaji református

prédikátorság birtokába került, míg másik része uradalmi kézben maradt. Az 1573. évi uradalmi összeírás úgyszintén ezt erősítette meg. Sőt 1590. évi birtok összeírás újfent uradalmi és prédikátori szőlőterületként írta össze a tarcali Lestárt. 1599-ben Rákóczi Zsigmond (1548−1608) későbbi erdélyi fejedelem vásárolt szőlőket a Lestáron az uradalomtól. Ezzel lényegében a Lestár legnagyobb birtokosa a Rákóczi família lett. Ezen kívül a Nádasdy és a Szepessy család tett még jelentős birtokokra szert a nevezett szőlőben. 1670-ben Wesselényi összeesküvés következtében a Nádasdy és a Szepessy családok elveszítették szőlőbirtokaikat, de a Szepessyek az 1690-es években sikeresen visszaváltották az udvartól és a kincstártól szőlőiket a kincstártól. A prédikátori szőlőket azonban a Rákóczi szabadságharc kitörését követően visszakapta a református egyház.

Az 1707-ben készült birtokösszeírás szerint a Lestár legnagyobb birtokosai a református prédikátorság mellett továbbra is Rákócziak, illetve Szepessyek voltak. A szabadságharcot lezáró 1711. évi szatmári békekötést követően a Rákóczi szőlők kincstári tulajdonba kerültek, és a 18. század közepén továbbra is abban maradtak, míg a Szepessy család háborítatlanul birtokos maradt a Lestáron, és leszármazottaik a 20. század közepéig maradta a Lestár legnagyobb birtokosai.

 

Mestervölgy (Tarcal) –

2021 Tokaji Hárslevelű

 

A történelmi Mézesmál része volt a múltban. A Mestervölgy elődje a nagy kiterjedésű és egyúttal középkori eredettel bíró tarcali Remete, vagy Nagyremete szőlő volt, amely tokaji Szűz Mária pálos kolostor tulajdonát képezte 1476−1526 között. Nevét is a pálosok másik elnevezése után, a remete-rend után kapta. Rövid ideig váruradalmi birtok volt, majd protestantizmus gyors tokaj-hegyaljai elterjedését követően lett gyülekezeti birtok.

A Mestervölgy ugyanakkor összefüggésben állt a Tar Balázs (vinea Tar Balas) nevű szőlőterület múltjával, habár a szőlőbirtok összeírások mindig is azt tüntették fel, hogy Mestervölgy része volt. A kisnemesi származású Tar Balázs a 15−16. század fordulóján módos debreceni borkereskedő volt, akinek a Szerémség mellett a Hegyalján is voltak szőlőbirtokai. Neve 1522-ben fordult elő utoljára, amikor is, mint Tarcal mezőváros határában a Mézesmálon birtokolt szőlőket. Halálát követően, még a mohácsi vészt megelőzően szőlője az akkori még Szapolyai kezében lévő tokaji váruradalomhoz tartozott. Majd ezután a Habsburg uralom alá került 1540-ben, akik még ugyanebben az évben a Serédy famíliának adományozták tokaji uradalmat. A Tar Balázs szőlő név egészen a 18. század elejéig létezett, és 1599−1711 között a Rákóczi család birtokát képezte. Majd azt követően eltűnt az összeírásokból, és beolvadt a Mestervölgybe.

Az első említés

A Mestervölgy első, igazi konkrét említése 1550-ben történt. Eredendően a tarcali protestáns (akkor még lutheri hitvallású) iskolamesterek (magister/magistri scholarum/scholae) szőlője volt. Innen a Mestervölgy elnevezés is. Fontos tudni, hogy 1561-ben Tarcalon zajlott le egy fontos zsinat, amelyben a tokaji-hegyaljai települések lakossága a lutheri helyett a kálvinista hitelvek követésében döntött. A 17. század elejéig a Mestervölgy elsősorban protestáns egyházi és uradalmi birtokban állt. A nevezett század elején Rákóczi Zsigmond későbbi erdélyi fejedelem is jelentős szőlőterületet vásárolt családja számára a Mestervölgyén. A 17. század közepén egyre több nemesi és városi polgár lett ott birtokos, elsősorban azért, mert haszonbérletbe vettek több szőlőterületet az uradalomtól, amelyet néhány évvel később meg is vásároltak. Ezek közül a legjelentősebb az erdélyi gyökerű Kemény, valamint a Bónis, a Gönczy, a Hoper, a Kovács és a Tokaji nemesi család volt.

Az 1670. évben a Wesselényi összeesküvés bukása után, az udvar csak két szőlőterületet kobzott el a Mestervölgyén: nemes Bónis Ferenc, Gönczy András, Kovács Mihály és Tokaji János szőlőit. A református prédikátorság szőlőjét ugyancsak konfiskálták, azaz elkobozták. A két nevezett nemesember és az egykori prédikátorság szőlői a tarcali katolikus plébánia, valamint az udvarhoz hű nemesi famíliák birtokába kerültek. 1675-ben pedig az udvar a Kemény család szőlőbirtokaira tette rá a kezét, mivel a nevezett família kihalt. Ez idő tájt különböztettek meg Hosszú-, Kis- és Nagy-Mestervölgy részt a területen, de az összeírások csak nagy ritkán tértek ki e megkülönböztetésre.

A Rákóczik

1699-ben a Rákóczi család fejedelmi felosztotta egymás között a hegyaljai szőlőbirtokokat. Így a Mestervölgy egy része Rákóczi Julianna (1672−1717) és férje, Aspremont Ferdinánd (1643−1708) gróf tulajdonába került, míg a megmaradt rész II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) tulajdonát képezte a továbbiakban. A Rákóczi szabadságharc idején 1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem utasítására Krucsay Márton jószágigazgató összeírta a tarcali szőlőbirtokokat. Ekkor a Mestervölgyén a legjelentősebb birtokosok az Aszalay, a Babócsay, a Barkóczy, a Bárczy, a Bercsényi, a Czimmermann, az Ecsedy, az Enyedy, a Fáy, a Gajáli, a Gáspárdy, a Haller, az Isépy, a Király, a Lángh, az Olcsváry, a Püspöki, a Rákóczi, a Recsky, a Sennyey, a Széchy, a Szentiványi, a Szepessy, a Tasnádi, a Tárkányi, a Tőrös, a Trombitás, a Váradi, a Ványai és a Vécsey arisztokrata, valamint köznemesi családok voltak.

1711-ben a Bercsényi, a Barkóczy, az Olcsváry, a Szepessy és a Tárkányi család szőlőit az udvar elkobozta, majd néhány évvel később haszonbérletbe adta ki több nemesi családnak. Ekkor tett szert a Mestervölgyén szőlőbirtokra a Komjáthy, a Lónyay, a Mudrány, az Orczy, a Ráday, a Roxer/Rókusfaly, a Szirmay, és a Torday família. Ezen túlmenően szőlőbirtokos volt még a kassai jezsuita rendház és kollégium is. A 18. század közepére a Barkóczy család visszaszerezte korábban elkobzott birtokait a Mestervölgyén, és az egyik legnagyobb birtokossá vált. A Bárczy család szőlőit pedig a szabadságharcot követő elkobzások nem érintették. A 20. század közepéig a Mestervölgy legnagyobb birtokosai a Barkóczyak, illetve örököseik, valamint a református és katolikus egyházak voltak.

A Mestervölgyből a 1615-ben vált ki a Nyavalya, illetve 1701-ben Hosszú szőlő, amelyeken zömmel főnemesi birtokban álló szőlőterületek voltak.

2021 Tokaji Hárslevelű száraz

Myrtus Pince – Borrendelés Bor, Házhoz Szállítás