Tarcal Bor 2024
Tarcali dűlők bemutatása egy Furmint-Hárslevelű házasításon keresztül.
Közreműködő borászatok:
Myrtus Pince, Majoros Birtok, Tokaj Kikelet, Basillicus Szőlőbirtok, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok.
Készült 1000 palack
Szulfitokat tartalmaz
Tarcal község
Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinatot ahol a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz.
1110.
Országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót iktassa be Tarcal birtokába. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoz tartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1551-ben Tarcal elnyerte a mezőváros címet. 1561-ben zsinatot rendeznek Tarcalon, melyen Kopácsi István protestáns reformátor elnököl. 1560-as években a mezővárost a török elpusztítja. 1593-ban egy törökellenes hadakozás megszervezésével foglalkozó tanácskozásra Tarcalra hívja össze Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány az érintetteket. 1596-ban II. Rudolf oltalomlevelet ad Tarcalnak. 1599-ben II. Rudolf elzálogosítja Tarcal mezővárosát a hadviselésre adott 80 ezer Ft kölcsönért.
Az összeg nagyságát – azaz Tarcal értékét – abból is megítélhetjük, hogy 1587-ben Munkács uradalmának zálogösszege 73 ezer Ft volt.
1603.
- Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak. 1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai István visszaváltja a birtokot. Basta csapatai szinte teljesen megsemmisítik a mezővárost. 1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé. 1631-ben Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáky Istvánnak. 1638-ban Csáki István Tarcal részére szabadalomlevelet kap III. Ferdinándtól, amely megengedte a település körülsáncolását. 1647-től Tarcalt a királyi kamara kezelte. Először 1662-ben feldúlták és kifosztották a tatárok. Másodszor 1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji vár körül hadakozó labancoknak, és a szerencsi várat birtokoló kuruc fegyverforgatóknak. 1676-ban Thököly István egyik századosa kifosztja és felgyújtja Tarcalt. 1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják. 1679-ben a koleralázadásban részt vett tarcaliakat karóba húzták. 1697-ben a hegyaljai felkelés során a Tokaj ellen vonuló császári csapatok számára parancsnok, Vaudemont herceg szabad rablást engedélyezett.
1701.
Egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon. 1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, amelyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén. 1760 körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban, ahol az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. 1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra. 1880-ban filoxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre.
Tarcal Bor 2024
Borrendelés, és Bor házhozszállítás