Lestár dűlő (Tarcal)
A történelmi Mézesmál szőlőhegy szerves része. E terület eredendően mai Tokajtól, az Óvár dűlőtől egészen a tarcali Terézia dombig húzódott. Nevét annak köszönhette, hogy kitettségének köszönhetően a szőlő magas cukorfokkal tudott beérni. Magát a Mézesmált először 1283-ban említették meg először egy határbejárással kapcsolatos írásos dokumentum E szerint a leleszi Szent Kereszt premontrei-rendi konventnek és prépostágnak voltak ott szőlői. A 15. század utolsó harmadában indult meg a Mézesmál promontórium felaprózódása, és ez a folyamat a 16. században felgyorsult. Ekkor alakultak olyan híres történelmi területek, mint a Czekevölgye, Előhegy, Hétszőlő, Királygát, Kónya, Lestár, Nagyszőlő, Óvár, Remete Szerémy/Szerelmi, vagy Mestervölgy, amelyek ma is jól csengő nevek Tokaj-Hegyalján.
Lestár dűlő Önállósulása
Egyik régi Alszőlő volt Alzewlew formában. A terület nevét nemesi származású Lestár János (Iohannes Lesthar) tokaji plébános után kapta, akinek Tarcal és Tokaj határában voltak szőlő is. Sőt ő birtokolta 1564-ben a történelmi és ma már nem létező (és a Mézesmálon fekvő) Kónya (Konia) szőlőt. Lestár János neve a 16. század közepi forrásokból többször előbukkant. A szőlőterület első ismert említése a már említett 1564. évi tokaji uradalmi összeírás volt.
Ugyanakkor e dokumentumban olyan adatok szerepelnek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a Lestár szőlő története jóval korábban kezdődött. Eredendően Ártándi Pál nemes szőlője volt, amelyet az 1530-as években kegyes adományul hagyott a tokaji plébániára. Ezt követően a szőlőterület Pál (Paulus presbyter) tokaji plébános tulajdonát képezte, amelyet 1544-ben örökölt meg tőle Lestár János. A névadó 1570 körül távozott el az élők sorából, és szőlői a váruradalomhoz kerültek. Ezt követően a Lestár egy jelentős része az udvar a tarcali és a tokaji református prédikátorság birtokába került, míg másik része uradalmi kézben maradt.
Az 1573. évi uradalmi összeírás úgyszintén ezt erősítette meg. Sőt 1590. évi birtok összeírás újfent uradalmi és prédikátori szőlőterületként írta össze a tarcali Lestárt. 1599-ben Rákóczi Zsigmond (1548−1608) későbbi erdélyi fejedelem vásárolt szőlőket a Lestáron az uradalomtól. Ezzel lényegében a Lestár legnagyobb birtokosa a Rákóczi família lett. Ezen kívül a Nádasdy és a Szepessy család tett még jelentős birtokokra szert a nevezett szőlőben. 1670-ben Wesselényi összeesküvés következtében a Nádasdy és a Szepessy családok elveszítették szőlőbirtokaikat, de a Szepessyek az 1690-es években sikeresen visszaváltották az udvartól és a kincstártól szőlőiket a kincstártól. A prédikátori szőlőket azonban a Rákóczi szabadságharc kitörését követően visszakapta a református egyház.
Az 1707-ben készült birtokösszeírás szerint a Lestár legnagyobb birtokosai a református prédikátorság mellett továbbra is Rákócziak, illetve Szepessyek voltak. A szabadságharcot lezáró 1711. évi szatmári békekötést követően a Rákóczi szőlők kincstári tulajdonba kerültek, és a 18. század közepén továbbra is abban maradtak, míg a Szepessy család háborítatlanul birtokos maradt a Lestáron, és leszármazottaik a 20. század közepéig maradta a Lestár legnagyobb birtokosai. Lestár dűlő
Myrtus Pince területe a Lestár Dűlőben
Méret: 0,25 ha
Telepítve: ?
Fajta: Furmint, Hárslevelű
A területet 2015-ban vásároltuk, egy ebben az évjáratban Hárslevelű fajta bor készítettünk belőle. Régi évjárat kóstolókon néha elő veszünk belőle.
