Menü Bezárás

2020 Május

Sajnos idén május elsején nem tudtuk vendégül látni barátainkat Tarcalon a Bűbájos hétvégén. De ha nem is teljes mértékben, de kárpótolt bennünket a fiatal tőkéink fakadása. Leszögezhetjük, hogy 2020 május 1-én az időjárás tökéletes volt – Dűlő – túrázáshoz.

A Mestervölgy-dűlő pedig tökéletes célpont egy sétával egybekötött mini majálishoz.

A terület 2016-ban került hozzánk. Egy nagyon rossz karban levő szőlő és egy átláthatatlan bozóttal benőtt meredély. A hely szelleme mégis megérinti az odatévedőt. Érezni az évszázadokat. Alattunk történelmi teraszok,szemben a honfoglaló Tarcal vezér sírja.

2018 Június
2018 Június

A terület felén volt csak szőlő, ezért úgy döntöttünk, betelepítjük a terület másik részét is.

Ahogy centiről-centire haladtunk előre machétáinkkal a vadrózsa, akác, csipkebokor simogató ölelésében, úgy bukkant fel előttünk a három elfeledett szőlőterasz.

Másfél évig tartott, mire a pár száz négyzetméternyi területet újra szőlő termelésre alkalmassá tettük, de a végeredmény minden egyes percért kárpótolt bennünket.

Jó érzés, amikor az ember újra élővé tudja tenni. a történelem egy kis darabját   

2020 Május 1
2020 Május

A Mestervölgy-dűlő rövid története.

„A dűlő a történelmi Mézesmál része volt a múltban. A Mestervölgy elődje a nagy kiterjedésű és egyúttal középkori eredettel bíró tarcali Remete, vagy Nagyremete szőlő volt, amely tokaji Szűz Mária pálos kolostor tulajdonát képezte.

A Mestervölgy első, igazi konkrét említése 1550-ben történt. Eredendően a tarcali protestáns egyházi iskolamesterek szőlője volt. Innen a Mestervölgy elnevezés is. A 17. század elejéig a Mestervölgy elsősorban protestáns egyházi és uradalmi birtokban állt. A nevezett század elején Rákóczi Zsigmond későbbi erdélyi fejedelem is jelentős szőlőterületet vásárolt családja számára a Mestervölgyén. A 17. század közepén egyre több nemesi és városi polgár lett ott birtokos, elsősorban azért, mert haszonbérletbe vettek több szőlőterületet az uradalomtól, amelyet néhány évvel később meg is vásároltak.

1699-ben a Rákóczi család fejedelmi felosztotta egymás között a hegyaljai szőlőbirtokokat. Így a Mestervölgy egy része Rákóczi Julianna és férje, Aspremont Ferdinánd gróf tulajdonába került, míg a megmaradt rész II. Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte a továbbiakban. 1711-ben a Bercsényi, a Barkóczy, az Olcsváry, a Szepessy és a Tárkányi család szőlőit az udvar elkobozta, majd néhány évvel később haszonbérletbe adta ki több nemesi családnak. Ekkor tett szert a Mestervölgyén szőlőbirtokra a Komjáthy, a Lónyay, a Mudrány, az Orczy, a Ráday, a Roxer/Rókusfaly, a Szirmay, és a Torday família. Ezen túlmenően szőlőbirtokos volt még a kassai jezsuita rendház és kollégium is. A 18. század közepére a Barkóczy család visszaszerezte korábban elkobzott birtokait a Mestervölgyén, és az egyik legnagyobb birtokossá vált A 20. század közepéig a Mestervölgy legnagyobb birtokosai a Barkóczyak, illetve örököseik, valamint a református és katolikus egyházak voltak.” – Nagy Kornél, történész